Biser - #202703

 

    Érdekes masina... Ha jól emlékszem a Dorozsmai vásáron sikerült hozzá jutnom. Az utolsó soron volt egy idős Úrnál egy pokrócon. Először az ismeretlen márkajelzés szúrta meg a szemem, majd a latin betűs-szerb/horvát karakter készlet. Miután megkérdeztem mennyi, kitárt karral közölte, hogy "Nem drága! Kétezer forintot kérek érte." - Már csaptam is a hónom alá.

"Kaptam" hozzá egy köteg indigót, egy karakterkészletnek megfelelő gépírási könyvet, egy plusz guriga festékszalagot  illetve egy kefét, ami nem hiszem, hogy gyári, bár színben passzol "italy" felirat van beleöntve.

Hónapokkal később került fel az asztalra, igazából csak azért mert ezt vettem ki a kupacból. Első neki futásra gyönyörűen járt mindene. tökéletesen siklott a kocsi, a billentyűkarok szépen jártak. Por macska sem volt benne túl sok, de azért gondoltam lekapom a burkolatot kifúvatom alaposan illetve adok neki egy kis olajat ha kívánja. 

Ezen kialakítású gépekről a hely hiánya miatt elég kellemetlen lefordítani a burkolatot, de azért nem szokott nagy gond lenni vele. Viszont! (Ilyennel még nem hiszem, hogy találkoztam táskaírógépeknél:) Ebbe a típusba építettek egy feloldó mechanizmust arra az esetre, ha a billentyűkarok összeakadnának. Ami szuper és hasznos, viszont a fentebb említett probléma miatt még kevesebb hely jutott a burkolat lefordítására, ezáltal már egyáltalán nem is tudtam lebontani. 

Vissza gondolva a remek állapota miatt célszerűbb lett volna ráhagyni és bontás nélkül kicsit kifúvatni, de bosszantott, így tovább mentem. A kocsi burkolatát megbontottam ami kevésnek bizonyult. Jött a papírhenger és a sortovábbító kar. A következő lépés a kocsi sín volt, amit nem szeretek bántani ha nem muszáj. Ekkora már a kocsihúzó mechanizmust lekötöttem a kocsiról és beakasztottam a szalagvezetőbe, hogy ne kelljen újra felspanolnom a későbbiekben (ez majd később fog izgalmakat okozni). A kocsi sín 4-4 csavarral van rögzítve ill. még 4-4 állító-hernyó csavar található a rendszerben. A sejtés az volt, hogy a hernyócsavarokkal a sín dölését lehet állítani, így azokhoz nem nyúlunk, a rögzítőcsavarokat pedig megbontva tulajdonképpen a szét- és összeszerelés során minden pozíció -kb.- megmarad. A művelet úgy sült el, hogy a kocsi húzó szerkezet gyakorlatilag magával rántotta a színszerkezetet ami teljesen érthető csak figyelmetlen voltam. Ennek eredményeként széthullott a csapágyazás és jöhetett a mágneses keresés, mivel persze a csapágygolyók nincsennek rögzítve a szeparátorban.

Takarítás után az összeszerelést csak úgy tudtam megoldani, hogy a prizmába zsírral beragasztottam a csapágygolyókat, így elég ügyetlenül ugyan, de megoldható a dolog. Ezzel viszont már szinte biztossá vált, hogy ennek a gépnek a szervízelését tervezők nem így találták ki.

Legközelebb a karfeloldó felől kezdem a bontást. Fogalmam sincs, hogy hozzá lehet-e férni, de lehetőségként mindenféleképpen jó lesz feljegyezni...

Ettől eltekintve tetszik, hogy belegyömöszöltek még egy funkciót. A festékcseppes csavarrögzítések és a rézzel való forrasztások is megnyertek. A kiváltószerkezete is remek tervezés.

Az eredettörténeti kutatás nem sokra vezetett. A pronléma ott kedődik, hogy mit is keresünk? Én a Bisei név útján indultam. Érdekes kapcsolat lehetett volna, ugyanis étezik Japánban egy város Bisei névvel. A betűfejeken lévő szimbólumokat valamiféle hirganának ítéltem így már biztos is voltam a feltételezésemben. A fejeket illetően később magam is rájöttem, hogy egy AR összemosott emblémája, amit számos német gépen megtalálhtunk. 

Lev gyűjtő kolléga pedig megismerte a betűtípust az emblémán és felhívta rá a figyelmem, hogy a Bisei valójában Biser.

Továbbá találtam egy rövid videót, illetve néhány archivált hirdetést .hr és .rs végződésű weboldalakról. Ezekből kettő is említést tesz egy bizonyos: "Slavko Rodić" Bugojno vállalatról, Jugoszláviában, mint gyártóról. Egy másik hirdető neve "Natalija"-itt is érezhető a szláv vonás. Ezeken felül még egy hirdetésből származó információ szerint -ahol legendás írógépként emlegetik- '71 és '73 között gyártották és később UNIS TBM termékké vált. Ebből a néhány találatból mind ezzel a karakter készlettel van szerelve.
Az én elképzelésem szerint egy japán licenc áll a háttérben melyet a szerbek megvásároltak, amit  aztán maguknak gyártottak. Ezt a lehetőséget erősíti az is, hogy a nagy gyártók katalógusaiban nem találtam szerb karakter készlettel hirdetett árút.

Még egy furcsaság ennek a gépnek: a kocsi egyik oldalsó burkolata biztosan nem eredeti. A festés minősége más, illetve a felfogató furata is arrébb lett reszelve- ezért is az alátét. Majdnem passzol, de nem az igazi, viszont a belső kis szivacs gyönyörűen bele van ragasztva. Vajon ennyire odafigyelhettek a részletekre annak idején? 

update: a kései Erika 10 nem elhanyagolható hasonlóságot mutat.