Rheinmetall KsT - 1953 #344670

A toll hatalmasabb fegyver, mint a kard! – mondják az angolok, azonban a Rheinmetall-t nem ez a jelmondat vezette az írógépgyártók sorába.
Az 1889-ben bejegyzett német Rheinische Metallwaaren- und Maschinenfabrik Actiengesellschaft társaság fő profilja – és mind a mai napig! – a hadiipar, azonban az első és második világháborút követő korlátozások számos és sokrétű irányvonal megalkotására kényszerítették a céget.
Az 1920-as években kerültek piacra az első Rheinmetall írógépek. 1931-től már hordozható típus is színesítette kínálatukat (beceneve Harold), melyet Leopold Ferdinand Pascher tervezett a Stoewer AG számára. Mire a gyártósorra került volna, a Stoewer Portable új, tovább fejlesztett változata, sajnálatos módon a cég csődbe ment és a Rheinmetall-nál kötöttek ki a tervek.

A KsT (Kleinschreibmaschinen mit Tabulator ~ táskaírógép tabulátorral) modellt 1945-től ’62-ig gyártották minimális változtatásokkal. ’60-’62 között Supermetall néven futott. 

Ez a gép 1953-ból való és ha jól saccolom még az év első negyedében készülhetett el - Sztálin halála környékén.

Szerkezetileg egészen jó állapotban van. A festése némileg módosított. A sorszámokat még értem, de a bal oldali lefestését a szalagburkolatnak nem igazán. Talán a sortovábbító kar koptathatta ki és így javították. Érdekes módon kevesebb elütéssel írtam vele, mint az előzőleg használt gépen, ami egy Lettera 32-volt, viszont gyakrabban összeakadtak a billentyűim. Ezt a probléma mire átszoktam eltűnt tehát valószínűleg nem gépi, hanem felhasználóbeli hiba lehet.

A szerkezet legizgalmasabb része a levehető kocsiszerkezet. A kis kampót kiakasztva könnyedén kifordítható a helyéről. Oldalanként 2x2 ponton rögzített a rendszer. A kampó felől illesztő csapok tájolják, a szemben lévő oldalon pedig – körrel jelölve – a csavarfej és az öntvény közé ékelődik be a kocsi.
A képen nyíllal jelöltem a kocsizár fogantyúját. Ennek elég rossz fogása van és ha kellően elhanyagolt szinte csak fogóval vagyunk képesek megmozdítani. A benégyzetezett gomb pedig a már-már elrejtett sornyitás beállítót foglalja magában.

A bekarikázott kezelőszerv a színválasztó. Kialakítása idézi a Stoewer Portable terveit. Ezt az ’50-es évek végén elhagyták és a „szokásos” jobb oldali helyre került a billentyűk mellé. A négyzetezett gombbal a sorzárást oldhatjuk fel. A szimbólum a jobb alsó sorban ismét megjelenik, ami valami téves pótlás lehet, mivel ez a kocsiemelést működteti. Ennél a gépnél egy szimbólum nélküli gombnak kellene itt lennie. 
Szemből még egy ragasztott matrcica jelzi a márkát. A későbbi modelleknél ez már műanyagból készült.

Bal oldalon látható a sorköz beállító, a táblázó "+" "-" karja, a kocsilazító, a sorbeállító, valamint felszerelték még állítható papír irányvezetékkel, illetve hengerlazítóval is. Jobb oldalon szintén használhatjuk a táblázót és a kocsilazítót viszont itt találunk még egy kis jópofaságot. A papírleszorító közvetlen szomszédságában van a papírlazító kar, amit ha kioldunk tökéletesen ujjra áll az a kis kar aminek a teteje fénylik a fotón. Ezt megpöccintve a papírleszorítókar minimálisan elemelkedik a hengertől, zavartalanná téve a papírlappal való ügyködésünket.

A sorozatszámot itt találjuk.

A jelzett gomb a másik oldalon is megtalálható. Ezzel módosíthatjuk a tintaszalag adagolásának irányát.

A II. vh. után, 1952-ben a sömmerdai (NDK oldalra került) Rheinmetall üzemet állami tulajdonú vállalattá nyilvánították (VEB Mechanik Büromaschinenwerk Rheinmetall Sömmerdai), 1958-ban a Vereinigung Volkseigener Betriebe cégcsoport részévé vált. ’69 -’78-ig a VEB Kombinat Zentronik része, ezt követően pedig a VEB Kombinat Robotron-é.