Erika Modell 115 - 1980 #6439080

 

Ezek a műanyag Erikák "pályám elején" egyenesen az őrületbe kergettek. Csak ajándékként kerültek hozzám vagy pedig egy sikertelen vadászat után velük próbáltam enyhíteni a bánatom. 

Mostanra már megváltozott a véleményem. Egyrészt kiforrott rendszerként tekintek rájuk, másrészt éppen ebben a modellben -vagy akár a Cellában is- látom a szépet. Szóval megtaláltam az örömöt ezekben a modellekben is!

Hatvani László: Az írógép c. könyve is helyet kapott a könyvtáramban, ami részletesen ismerteti az általam csak műanyag erikáknak nevezett gépeket. 

III/1. Az ERIKA táskaírógépek szerkezeti felépítése c. fejezet így kezdődik:

"    Az ERIKA márkajelzésű táskaírógépek négy billentyűsoros változatát 1920-tól gyártják Drezdában. Napjainkig számos változatban készült. Ezek közül a legutóbbi időben importált és használatban lévő típusok a következők:

    Az Erika 50-es és 60-as modell 24 cm-es kocsival készül. Az 50-es egyszerűsített modellt főhenger-tengelykapcsoló, tabulátorszerkezet, rugós papírvégskála-felszabadító és papírszél-beállító nélkül szállítják.

    A 60-as modellt az irodai írógépekre jellemző minden szerkezeti elemmel felszerelik. Mindkét modellbe ismétlő szóközkiváltó szerkezetet és leütésszabályozót is építettek.

    Az ERIKA 100-as és 105-ös modell az 50-es és a 60-as modellektől eltérő sima, egyenes orsófedő lemezzel és kétrészes burkolattal készül. A 100-as modell az 50-es modellel azonos egyszerűsített kivitelű.

    A 105-ös modell a 100-as modellel azonos kivitelű. Tabulátor-, színváltó-, főhengertengelykapcsoló szerkezettel, valamint papírszél-beállítóval, felbillenthető és szabályozható hosszúságú papírvégskálával felszerelt komplett modell.

    A 100-as és a 105-ös modelleknél ismétlő szóközkiváltó szerkezet nincs beépítve.

    Az ERIKA 110 és 115 modell recés oldalú egyrészes burkolattal és lehajlított kivitelű orsófedő lemezzel készül. A 110-es modell az 50-es és 100-as modellhez hasonlóan egyszerűsített kivitelű. A 115-ös modell a 60-as modellel azonos komplett kivitelű.

    Az Erika 120-as modell azonos a 115-modellel, de 33 cm-es kocsival és szélesebb tokkal készül."

 

A fentebb lévő sorok talán nyújtani fognak némi segítséget a kutatóknak, ugyanis ilyesmit nem találtam a neten. Élvezzétek!     -izgalmas lehet a google translate :)

Ahogy olvastuk a 115 a full-extrás verzió. Igazából minden van benne amit csak ellehet képzelni. Ismerek olyat aki rendszeresen használja és imádja a gépet. Ettől több megerősítés azt hiszem nem szükséges.

A gép természetesen már szegmens emelésű. Kocsija rögzített, ezért is kaptak külön modell számot a normál és széles kocsis gépek. Az ismétlődő szóközkiváltója nagyon menő! Funkcióját ugyan nem értem a táblázó mellett, de ettől függetlenül más gépeken még nem láttam ilyesmit. Margóbeállítói hagyományos kézibeállításúak. A szalagváltás autómatikus és az emelés 4 fokozatban állítható. A megszokott piros-stencil-fekete állások mellett a 4 beállítási lehetőség igazából tiszta fekete szalag mellett hasznos. Ezzel 3 magasságban használhatjuk ki a rendelkezésre álló tartományt. A végére pedig illik megemlíteni a csuklós billentyűkarszerkezetét is, ami eléggé rendhagyó megoldás.

És egy apróság amit illett volna jobban átgondolni. A szalagborító rögzítése borzasztó gagyi. műanyagban műanyag. de annyira nagyon hajlik-pattan-libeg, hogy nem lehet mellette szó nélkül elmenni.

 

Számomra ezek funkcinális írógépek. Hozni-vinni-használni kiváló. Arra használom amire való és nem omlanék össze ha utazás közben megsérülni vagy ne adj isten elkeveredne. Gyűjtői értéke nincs. Ezért is került fel a munkaasztalomra.

A sztori:

Nem emlékszem honnan s mikor szereztem. Nincs táskája és valaki alaposan átkente valamikor olajjal. Mint tudjuk ez az amit nem szabad tenni. Ideig óráig hozhat javulást, de amint megkötötte a szálló port (pláne táska nélkül) megragasztja a gépet. Illetve idővel valami gyantás anyag válik ki belőle. Ez pedig levakarhatatlan. +infó. elég rozsdás volt a gép. Valószínűleg ezért kenhették át jó alaposan olajjal. Eladás előtt elmondható legyen, hogy működik a gép.

Ez a felállás azonban kapóra jött. Régóta kiakartam próbálni az áztatást. Egy kád langyos vízbe autómosó sampont, citromsavat és brigéciolt kevertem.

 

Elégedett vagyok az eredménnyel. A rozsda miatt talán áztathattam volna még, de azt a gyantás valamit gyönyörűen lemosta. A képek nem biztos, hogy visszaadják a különbséget. Nagyon rossz volt a helyzet a gép belsejében és egészen jó lett az eredmény, amit a megfelelő arányokkal a jövőben fokozni is lehet. A rozsda nyoma látszik, de ha az ember végighúzza a kezét, nem érez semmilyen egyenetlenséget az anyagon.

A kérdés már csak az, hogy hosszú távon milyen eredményt hozott a művelet. Pár hetes távlatból ajánlom, amennyiben van lehetőség rendesen kiszárítani a gépet utána. Évek múlva megmondom, hogy szabad-e ilyet csinálni.

Idevág: valami régi könyvben olvastam benzinfürdőről is. Egy nap azt is kipróbálom...

 

 Két oldalt gépeltem le. A korábbi hibákat mind kiküszöbölte a takarítás, azonban a képen jelölt rugó minden egyes leütés során berezonál. Szörnyen zavaró a hangja amire megoldást kell találnom.

Húzz rá zsugorcsövet! Talán ha rá is melegítem kicsit még jobb lesz.