Royal Royalite 120 1969 - #B-7876584

Ezek a Royalok eddig kimaradtak az életemből, pedig az Olivetti Studio 44 formavilága mindig is tetszett és ez a darab elég erősen hozza azt a vonalat. Sőt, ezekkel az arányokkal talán még szebb is. A „Timor Tom” nevet adtam neki, mert ezek a függőleges barázdák a bálnák szilájára emlékeztetnek.

Jó áron sikerült levadászni, de már az elején sejthető volt, hogy ez nem „port letörlöm és kész” kategória lesz. Inkább sok óra szétszed–tisztít–összerak játék. Így is lett.

A betűkarok össze-vissza álltak. Valaki korábban telelocsolta olajjal, csak épp nem tudta, hogy ezek a mechanikák nem szeretik az ilyesmit. Az olaj szépen megöregedett, besűrűsödött, és gyakorlatilag ragasztóvá vált. Ráadásul pár kar nem is a megfelelő helyen volt, szóval dupla élvezet.

Gyakorlatilag az egész leütőmechanizmust ki kellett bontanom, hogy alaposan ki tudjam tisztítani. Az alumínium csapágytömbből is kivált valamilyen porszerű adalék, amit egy hagyományos fém körömreszelővel pucoltam ki. Egyesével... A szétszerelés látványos, de a tisztítás és az összeszerelés irdatlan pepecselős munka.

 

Az összeszerelést követően egyetlen egy hiba ütötte még fel a fejét. Az egyik kar leütéskor nem akarta mozdítani a kocsit. A fentebbi képen látható, a szerkezet felépítése. A középső elem mozdítja a váltótengelyt, aminek hatására megtörténik a kocsi kiváltása. A tengely gyanúsan görbe volt, de mivel csak egyetlen egy karnál merült fel hiba, így inkább az egyszerűbb utat választottam és azon az egyen igazítottam egy picit. 

Érdemes a legszélső elemet is megnézni. Elsőre úgy tűnhet, mintha le lenne törve a vége, de ez teljesen gyári. Ezek a holtbillentyűk. Lenyomásukkor nem léptetik a kocsi és ezt ezzel a módszerrel oldják meg.

Egy kellemesen egyszerű, jól átlátható konstrukció a fémburkolatos korszakból, ráadásul ennek a darabnak kifejezetten jó állapotban van a gumihengere is. Külön érdekesség, hogy a sortovábbító kart nem egy ív mentén mozgatjuk, hanem behajtjuk. Elsőre fura, de hamar rááll a kéz.