Alpina SK24 1956 - #82329
2021 tavaszán sikerült megszereznem ezt a gyöngyszemet. Az 1950-es és 60-as évek egyik legjobb írógépeként emlegetik és én is nyugodt szívvel állok e mögé a vélemény mögé.
A közeljövőben egy másik Alpina is bemutatásra kerül majd, amelyet egy kedves barátomnak készítettem. Tulajdonképpen annak felújítása adta a végső lökést ahhoz, hogy a saját gépemet is szétszedjem és rendbe hozzam.
A Kaufbeurenben működő Alpina Büromaschinenwerke AG-t Dr. Otto Rudolf Borensiepen alapította 1949-ben. Már két évvel később saját írógépet kínált a piacnak. Az első modellek még kissé szögletesek voltak – nekem erről a Triumph gépek jutnak eszembe –, de 1952-ben megszületett az a forma, amely az Alpina védjegyévé vált, és lényegében a gyártás 1965-ös befejezéséig elkísérte a típust.
Nem véletlen, hogy a mai napig egy jó hírnevű és keresett írógép a gyűjtők számára.
A modell beazonosítás először talán nem egyértelmű, de egyszerűbb, mint azt gondolnánk. A hordozható palettát illetően SN és SK modellekről beszélhetünk. Az SN-ben nincs táblázó, míg az SK-ban van. Az SK pedig elérhető 24cm-es és 33cm-es gumihengerrel is, ezek neve pedig SK24 és SK33.
A táblázó kialakításánál Borensiepen úr ismét egy szokatlan, ugyanakkor rendkívül praktikus megoldást alkalmazott. A decimális táblázóval szerelt gépeken nem találunk külön kezelőgombokat a helyértékek kiválasztására. Ehelyett a szóközbillentyű felett elhelyezkedő billentyűk kettős funkciót kaptak. Normál gépelés közben természetesen a hozzájuk tartozó karaktereket írják le. Ha azonban a billentyűket nem lenyomjuk, hanem előretoljuk, akkor a decimális táblázó vezérlőiként működnek. Ezzel a megoldással a kezelőszervek száma csökkent, miközben a táblázó használata gyors és kézre álló maradt. Vélhetően! Nagyon nehéz ilyen gépet találni, de remélhetőleg találkozom majd egy ilyen géppel is.
Az Alpina első kézbevételkor meglepi az embert. Ez nem egy könnyű útitárs, hanem egy masszív, erős szerkezet. Viszont messze nem barbár. Számos felhasználóbarát megoldással rendelkezik például maga a kocsiemelés. A váltógomb megnyomásakor nem mozdul sem a kocsi, sem a kosár. Mindössze a főhengert emelkedik, ezért is látható az a hosszúkás kivágás a kocsi oldalsó burkolatán. Ennek köszönhetően jóval kisebb tömeget kell megemelni, ami hosszabb gépelés során is érezhető különbséget jelent. Ez is jól mutatja, hogy az Alpina-t nem utazáshoz, hanem komoly irodai munkára tervezték.
Ha pedig mégis szervizelni kell, a kocsi két kallantyú oldásával néhány másodperc alatt leemelhető.
Borensiepen nem elégedett meg azzal, hogy jó írógépet készítsen. Arra is gondolt, hogy ezeket a gépeket hosszú órákon keresztül fogják használni, akár irodai szintű műveletekre is. Az ergonómia miatt készült belőle magasított kivitel, valamint egy külön könyvelői adapter is (Alpina KBS).
A szalagburkolat alatt található egy öt fokozatban állítható nyomáserő-szabályzó is. Ennek segítségével több karbonmásolat készítésekor növelhető a billentyűk ütőereje, így az utolsó példány is jól olvasható marad.
A két Alpina felújítása futott párhuzamosan futott. Ez ugyan elsőre jó ötletnek tűnt, de a gyakorlatban jelentősen lelassította a munkát. Sokkal nehezebb nyomon követni, hogy melyik gépnél éppen hol tartok, illetve visszaemlékezni egy-egy szerelési fázisra. Szeretném részletesebben bemutatni a felújítás menetét. A következő projektet ezért már más szemlélettel fogom dokumentálni.
A váltórögzítő billentyű sajnos hiányzott. Az eredeti alkatrészen nincs nyíl, de jelenleg ez volt a legjobb megoldás.
A szalagburkolat alatt jobb oldalon a színváltókar, bal oldalon pedig a margófelszabadító kapott helyet.
A legérdekesebb felfedezés mégis a burkolatok belső oldalán maradt kézjegyek voltak. Vajon valamelyik szerelő hagyta ott őket több majd hetven évvel ezelőtt? Zsolt Alpina gépén nem találtam hasonló jelöléseket.
A filceket természetesen újra kellett ragasztani.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése