Groma Modell N 1938 - #214327

Néhány hónapja sikerült hozzájutnom egy Grome N-hez. Szerintem a valaha készített legszebb írógépek egyike. Van már egy donor T-m és egy E-m is. Bár szerkezetileg nem győzött meg, de a formavilága örökre belopta magát a szívembe. Mivel nincs két teljesen egyforma írógép, különösen kíváncsi vagyok, hogy ez a példány a tisztítás és felújítás után hogyan teljesít majd a gépelési teszten.

Alig emeltem ki az orsókat a gépházból, máris belefutottam egy érdekes részletbe, ami némi kutatómunkát igényelt. A bal oldalon, a kocsi alatt található egy kis kar, amely egy villás szerkezetet működtet. Az egyik állásában ez a villa kivágódik és ha a kocsit a megfelelő helyzetbe toljuk, beleakad egy papucsba, ami a kocsira van csavarozva, ezáltal rögzítve azt a szállítás során.

A kar végén azonban egy furat is található, ami első pillantásra azt a benyomást kelti, mintha hiányozna róla egy alkatrész. Egy olyan gépnél, amelynek tervezői ennyi elegáns ívet és apró részletet álmodtak meg, nehezen tudtam elképzelni, hogy ezt egyszerűen így hagyták volna. Talán egy díszes kis sapka rögzítési pontja lehetett volna? Mindenesetre dekorációként meglehetősen szegényes megoldásnak tűnt.

Az adatbázisban szorványosan találom a kocsizáras gépeket, ezért felmerült bennem, hogy talán valamilyen rendelhető extra felszereltségről van szó. Erre egyelőre nem találtam bizonyítékot. Az viszont kiderült, hogy szó sincs hiányzó alkatrészről. Ez ilyen. Az alkatrészkatalógusban megtalálható, alkatrészenként (#7438) és szerelve (#0.7438) is.

A különféle extrákat a korabeli katalógusok általában feltüntették, csakhogy ezek a kiadványok ma már meglehetősen ritkák. De kitudja?! Talán szerencsém lesz és rábukkanok egy megfelelően digitalizált fájlra.

Addig azonban nincs más hátra, mint folytatni a szétszerelést. A felső burkolat műanyagból készült, oldalanként két-két csavar rögzíti, de mindezek előtt le kell szerelni a közbillentyűt.

A következő lépés a főhenger kiszerelése.  A henger tengelyére két csavar rögzíti hengerforgatógomb hüvelyét. A két csavarból csak az egyik kívánkozott ki. Baj az ha már ütni-vésni kell és még ez sem szedte ki. 

  

A csavar feje letört és az eddigi életem legocsmányabb csavar kifúrása után egy kis kalapáccsal már sikerült kibányásznom a helyéről. Ha valamire akkor erre nem vagyok büszke…

Normál esetben nem is bontottam volna tovább, de mivel a billentyűkből gyakorlatilag egy sem volt képes visszatérni az alapállásába, ezért úgy döntöttem, hogy alaposan átmosom a gépet. Ehhez viszont elkerülhetetlen a kocsi leszerelése. 

A kocsi több ponton is csatlakozik a gép aljával, de ennek ellenére elég egyszerűen leszerelhető (a visszaszerelés azért valószínűleg elég trükkös lesz). A 4 csavar lelazítása után már odaférni a középsőhöz is, ami a szalagvilla mechanikáját rögzíti, de ezek előtt ki kell szerelni az tintaszalag orsóját. Miután a kocsi már külön életet él, látható lesz egy vékonyka kis rugó is középen. Ezenfelül ha kiakasztjuk a visszázót és a margófelszabadítót, a kocsi szabadon leemelhető. A csavarok többnyire alumíniumban vannak és ennél a gépnél igazán nagy erőfeszítést igényelt a meglazításuk. Feltétlenül szükséges a megfelelő szerszám és a tapasztalat. 

 

.

.

.