Groma Modell E - 1939 #213527

 

Gustav Friedrich Grosser 1872-ben alapított kötőgépgyárát 1924-ben bővítették ki egy nagy gépteremmel (ekkor már a fiúra szállt tulajdonjoggal). A kötőgépek mellett, esztergákat és gránáthüvelyeket gyárottak, illetve ekkor lépett be az írógépgyártók sorába is. A Groma névre keresztelt modell fejlesztő mérnöke az ekkor már a cégnél dolgozó Max Pfau lett , aki 30 éves szakmai tapasztalatát többek között az Underwood, a Remington a Woodstock, a Continental és a Torpedo gyáraiban szerezte. A név, az alapító és a telephely nevének összevonásával keletkezett. GROsser MArkersdorf.

1938-tól kezdve (ekkor már az unoka irányítása alatt) az asztali modellek mellett hordozhatóakat is kínáltak. Ezen gépeknek a fejlesztő mérnöke Leopold Pascher volt, aki szintén sokat látott szakemberként ismert. Munkáit Torpedo, Bing, Orga-Privat és Stoewer gépein is élvezhetjük. Ezeken felül neki köszönhető a Rheinmetall KsT-je!

Három variáns került piacra. A Modell E (színválasztó nélkül), a Modell N (színválasztóval) és a Modell T (táblázóval). Az E típus-t 1953-ig, míg a másik kettőt 1957-ig gyártották. A gépek nagy mennyiségű  könnyűfémet és műanyagot tartalmaznak a súlycsökkentés okán.

A WW2 után igen nehezen indult  a termelés. A kezdetekben néhány  kötő- és tekercselőgép mellett gyártottak írógépeket többnyire maradék készletből. 1947 és 1950 között konyhai órákat is gyártottak, de 1950-től kizárólag írógépekkel foglalkoztak.

Ez a darab valamikor '20 tavaszán került hozzám és az év nyarán került fel a munkapultra. Ez viszonylag gyors folyamat nálam. Ez a gyönyörű formatervezés nem hagyott más választást - izgatott voltam miatta. Amennyiben jól emlékszem egy takarítás és egy rugó pótlását követően raktam félre az éles tesztre aminek most jött el az ideje. Fontos tudni azonban, hogy egy néhai írógépszerelő hagyatékából került hozzám a gép. Nagy darabszámú beruházás volt, kedvező áron, viszont több gép is nem ok nélkül volt a lerakat része. Itt a beragadt munkákra gondolok amik valami oknál fogva nem készültek el, vagy egyszerűen csak alkatrész gyanánt maradtak meg. Ennek a Gromának a külse egészen jó, azonban úgy sejtem a szerkezeti állapota  messze elmarad az eredeti minőségtől.

A teszt nem sokáig tartott ugyanis a gumi henger igencsak kemény volt így a papírt be sem vette (az amúgy is vékony fénymásolólap amit találtam ezen természetesen nem segített...) Ettől függetlenül nem maradhatott így. Kiszereltem és két napig áztattam gumiápolóban. Ezt követően sokat javult, de még nem tökéletes. Talán a papírvezető hengerek megsínylették a sok éven át tartó előfeszítést, illetve a gumiápoló sem fogja vissza hozni a vadonatúj állapotot. Azért a jövőben kicserélem a kis hengereket és próbálok rászokni, hogy feloldott állapotban tartsam a papírszorítót a gépeimen.

Az újra összeszerelést követően folytatódhatott a főpróba. A tintaszalag beszerelése igen könnyedén elvégezhető. Nem kell bajlódnunk semmilyen rögzítő karral és a szalagvezető/szalagvilla befűzésére is bőségesen elegendő hely áll rendelkezésre. Észrevételem csak a szalagtekercs rögzítésére szolgáló rugóhoz van, miszerint a karbantartás hiánya miatt képes beszorulni. Ekkor a frissen vásárolt gépünk régi tekercsét akár el is törhetjük. Érdemes vigyázni vele.

A gépelésem célja (természetesen a teszt mellett) egy baráti levél megfogalmazása volt. A soraim az A4-es lap bal oldalára kerültek volna ezért a sortávot a lapszélesség felén belölre kellett volna állítanom, azonban ennél a gépnél sajnos erre nincs lehetőség. A képen a két belső végállást személtetem. +a papírtámaszt nagyon hiányoltam.

Miután ezen túllendültem jöhetett a gépelés. Igen zajos, bár ez a kemény gumihengernek köszönhető, ezen felül pedig leütésenként hallok egy szépen lecsengő rezonáló rugót is. Utóbbi nem zavaró, "átlag" ember talán észre sem veszi és az sem valószínű, hogy ez a jelenség az eredeti állapotában is fennállt. A jövőben ennek is utána nézek... 
A kocsi siklása elég kemény. Habár tartsuk észben, hogy az előző alany egy Triumph Perfekt volt!

A sortovábbító kar és a kocsi felszabadító gomb elképesztően ergonómikus. Akinek van rá lehetősége mindenféleképpen ki kell, hogy próbálja! Észrevétlenül belesimul az ujjbegybe és különösebb erőkifejtés nélkül végzi funkcióját.

A takarítás mellett kapott még egy új 'G' betűt, valamint egy úgy vonalzó rugót is. Utóbbit Szentesen hajtattam. Elég trükkös kis darab volt, de szerencsére megoldódott. A 'G' betű javítását pedig egy korábbi posztban már bemutattam.

Összességében a szépsége miatt gyűjteménybe való darabnak gondolom. Használhatóság szempontjából azonban inkább mást választanék annak ellenére, hogy a kényelme élménygazdag gépelést tud nyújtani.

Örülök ennek a gépnek és alig várom, hogy a Groma-világ többi tagját is a gyűjteményemben tudjam. Különösen a híres Kolibrit!