Remington Standard 195X - #TJ375925

 

Ez az írógép a számomra abszolút ismeretlen terep. Hetekig igyekeztem meggyőzni magam arról, hogy az általános helyhiány jegyében nincs rá szükségem, de végül nem bírtam kihagyni. Közel volt és elérhető áron, amiből még sikerült egy kicsit faragni is, és a legfontosabb, hogy ez is a Torpedohoz hasonlóan az a karakter, ami igazán közel áll hozzám.

Az is hamar kiderült, hogy az eladóval van közös ismeretségi körünk, így a szállítás is egyszerűen, „házon belül” megoldódott. Amikor végre kézbe vettem a gépet, egy kellemes meglepetés ért. Gyakorlatilag makulátlan állapotban volt. Egyszerűen nem volt okom szétszedni. Bár a táblázó és néhány funkció eleinte kissé nehézkesen működött, egy hosszabb használat után ezek is szépen „bejáródtak”. Az addig letapadt alkatrészek újra életre keltek, és megérkezett az a gépelési élmény, ami miatt ezek a gépek általában remek elismerést kapnak.

A modell beazonosítása viszont okozott némi fejtörést. Első ránézésre nagyon hasonlít a  Super-Riterre, de valójában egyszerűen a Standard, mint asztali írógép nevet viseli. Mind a két géptípus az 50-es évek terméke, de érdemes külön kezelni. A Remington családon belül ráadásul talán egy picit visszalépés is, mivel az előd, a KMC (Keyboard Margin Control), automatikus sorvégbeállítóval rendelkezett, míg ezek a gépek visszatértek, vissza kellett! térniük a hagyományos fogasléces megoldáshoz. Ennek a hátterében egy szabadalmi jogvita állt a Royallal szemben, mivel a KMC megoldása nagyon hasonlított a Royal "Magic Margin" rendszeréhez.

Maga a gép: egyszerűen jó. A kezelőszervek ott vannak ahol lenniük kell. Kényelmes és lendületes gépelést tesz lehetővé. Papírbehúzója ugyan nincs, de sortovábbítója akár hat soros léptetés beállítására is lehetőséget kínál. 
Íróhengere egyszerűen kivehető az általános karbantartás megkönnyítése érdekében. Erre szükség is volt, mivel egy komoly hiányossága azért van ennek a példánynak is. Gépelés közben kilyukasztja a tintaszalagot. A gumi maga, az évek alatt kikeményedett ezáltal kevés energiát képes elnyelni a betűkarok leütésekor. Először megcsiszoltam, majd glicerinbe áztattam, de a hiba továbbra is fennállt, így arra jutottam, hogy talán a szalaggal van a baj. Rendelek majd bele egy újat abban bízva, hogy az talán ellenállóbb lesz valamivel.

Visszatérve a kezelőszervekre van egy apró, de annál hasznosabb részlet, ami eddig még egyetlen másg gépnél sem tűnt fel korábban. Egy középen nullázott skála a kocsin. Nagyon hasznos a középre igazított írás során. Most, hogy van, nehéz elképzelni, hogyan boldogultam nélküle. A szalagvilla mellett pedig kihajtható kártyatartók kaptak helyet, ami szintén praktikus.

A KR (Key Release) feliratú gomb az összeakadt betűkarok feloldására szolgál. Ilyet eddig csak az Optimákon láttam.

A gép legizgalmasabb megoldása azonban egyértelműen a Fold-A-Matic rendszer. Ennek köszönhetően egyszerűen és gyorsan szétszerelhető a gép. A burkolati elemek tüskéken illeszkednek, ezáltal kevesebb csavarra van szükség és a hátsó panel a kocsival együtt leszerelhető. Ez jóval nagyobb szabadságot ad, mint például a Secor. Bár nem éri el az Imperial vagy Mercedes rendszerét (erről majd később), de mégis rengeteget segít a karbantartás során. Chris Aldrich kipróbálta!